Kihagyás

Ahol a mozgás ránk talál – Inkluzív cirkusz terápiás csoportos kontextusban

Írta: Jael Rodriguez, a Hula Hoop Integral alapítója.

A Hula Hoop Integral egy pedagógiai és művészeti projekt, amely Latin-Amerikában született, és a karikát a tanulás, az önkifejezés és a társadalmi átalakulás eszközeként vizsgálja. Megközelítése ötvözi a játékot, a mozgást és az inklúziót, minden korosztály és háttér számára hozzáférhető élményeket kínálva. Képzések, workshopok és közösségi akciók révén a projekt együttműködő hálózatokat és a testre, kreativitásra és sokszínűségre összpontosító érzékeny módszertanokat népszerűsít.

Kelet-Európa, 2023

Inkluzív cirkusz terápiás csoportos kontextusban

2023 második felében, egy európai pedagógiai turné részeként, a szociális cirkusz területén dolgozó kollégák meghívtak egy terápiás foglalkozásra, amely 8 és 15 év közötti neurodivergens fiataloknak szólt. A Kelet-Európában található központ egy interdiszciplináris csapatból állt, amely pedagógusokból, pszichológusokból és mozgásterapeutákból tevődött össze, és egyéni, valamint csoportos foglalkozásokat tartottak különböző támogatási igényű gyermekek és serdülők számára.

Abban az időszakban több európai országban tartottam workshopokat, többek között iskolákban, nappali központokban és kreatív helyszíneken, főként az Ugrálókötelezés és az Inkluzív karikagyakorlatok témakörében. Ez a módszertan játékos, kifejező és hozzáférhető megközelítésen keresztül ösztönzi a motoros, szenzoros és szociális fejlődést. Eszközöket és tárgykezelési technikákat kínál, amelyeket az egyénhez és a kontextushoz igazítanak.

Ebben az esetben külső facilitátorként csatlakoztam egy folyamat támogatásához, heti foglalkozássorozatot kínálva, amelyeket a helyi csapattal közösen vezettem.


A folyamat kerete

A foglalkozások egy tágas, párnázott padlóval ellátott teremben zajlottak, ahol olyan anyagok álltak rendelkezésre, mint szőnyegek, kötelek, labdák, sálak és karikák. Minden foglalkozás egy órán át tartott, a csoport pedig öt fiatal résztvevőből és három felnőtt facilitátorból állt. Néhány fiatal a csoportos tevékenység előtt vagy után egyéni foglalkozásokon is részt vett.

A helyszínt gondosan készítették elő a szenzoros szabályozás, a tiszteletteljes interakció és az egyes résztvevők autonómiájának támogatására. A javasolt dinamikák mozgásos köröket, koordinációs játékokat, tárgyalapú gyakorlatokat és közös megfigyelési pillanatokat foglaltak magukban, amelyeket a teljesítmény helyett a felfedezés vezérelt.


Célok és módszertan

A folyamat általános célja a motoros, kognitív és szociális fejlődés támogatása volt a cirkuszi elemekkel való játékon keresztül. Pontosabban a következőket céloztuk meg:

  • A vizuális-motoros koordináció és a testtudat stimulálása.
  • Az interakció ösztönzése a kortársak között egy biztonságos, támogató környezetben.
  • A mozgás és az önkifejezés pozitív, örömteli élményeinek előmozdítása.

A Hula Hoop Integral lehetővé tette, hogy minden tevékenységet a csoport ritmusához és igényeihez igazítsunk, a struktúrát a rugalmassággal ötvözve. A cél nem egy „helyes technika” bemutatása volt, hanem értelmes élmények kínálása ismétlésen, térbeli érzékelésen, ritmikus áramláson és kreatív interakción keresztül.


Foglalkozások dinamikája és szerkezete

Minden foglalkozás egy következetes, három részből álló struktúrát követett:
1. Köszöntés és szenzoros bemelegítés: légzés, gyengéd aktiválás és egyszerű ritmikus játékok.
2. Vezetett felfedezés tárgyakkal: mozgásos körök, páros játékok, cserék vagy dobálós tevékenységek, a naptól függően.
3. Zárás és búcsú: relaxáció, megfigyelés vagy szabad önkifejezés.

Néhány példa a tevékenységekre:
* Sálak átadása párokban.
* Szinkronizált séta karikákkal a test különböző részein.
* Mozgásos körök egyensúllyal, ugrálással és tárgykezeléssel.
* Csoportos improvizációk, amelyek során mindenki javasolt egy mozdulatot, amelyet meg kellett ismételni vagy át kellett alakítani.

Minden foglalkozást rajtam kívül legalább két másik felnőtt támogatta, biztosítva a személyre szabott figyelmet és az érzelmi megalapozottságot a csoport számára.


Megfigyelt változások

A folyamat során több területen is jelentős fejlődést figyeltünk meg:

  • Motoros készségek: javult az egyensúly, a bilaterális koordináció és a tárgykezelés magabiztossága.
  • Szociális elköteleződés: megnövekedett a spontán interakciók, a közös figyelem és a kooperatív cselekvések száma, amelyek kezdetben ritkák vagy hiányoztak.
  • Kifejező képesség: látható élvezet, független játékjavaslatok és a közös tevékenységek iránti növekvő nyitottság.

Az egyik legértékesebb aspektusa az élménynek az volt, hogy olyan csoportkörnyezetet tudtunk fenntartani, amelyben minden résztvevő bevonva érezhette magát – nyomás nélkül, ítélkezés nélkül, és elegendő érzelmi támogatással ahhoz, hogy kíváncsiságból és örömből fakadóan fedezhessen fel.


Kihívások és tanulás

A folyamat nem volt kihívásoktól mentes. Néhány foglalkozást befolyásolt a résztvevők fáradtsága vagy érzelmi szabályozási nehézségei, ami azonnali kiigazításokat igényelt a stimuláció csökkentése vagy a tevékenység egyszerűsítése érdekében. A facilitátorok közötti kommunikáció is akadályokat gördített a nyelvi különbségek miatt, ami arra ösztönzött minket, hogy jobban támaszkodjunk vizuális jelzésekre, gesztusokra és a kapcsolati jelenlétre.

Az egyik legjelentősebb tanulság az volt, hogy felismertük a csoport belső ritmusának fontosságát, és hogy mindenki hogyan járul hozzá valami lényegessel a saját egyedi létezésmódján keresztül. Megerősítettem azt az értéket is, hogy a facilitálás ne kényszerítésből, hanem a kapcsolatból fakadó válaszok lehetővé tételéből álljon, ne pedig utasításokból.


Következtetés

Ez az élmény megerősítette az Inkluzív Cirkusz Terek potenciálját mint a test, az érzelem és a kapcsolatok összekötésének eszközét. A folyamatos verbalizáció vagy standardizált célok szükségessége nélkül a csoport valódi felfedezési, koordinációs, önkifejezési és összetartozási pillanatokat élt át.

Egy közös mozgásnyelv ápolásával és a nyomás vagy hierarchia nélküli részvétel meghívásával a csoport olyan térré vált, ahol az öröm, a fókusz és a kapcsolat gyökeret ereszthetett – jelentős támogatást nyújtva mind az egyéni fejlődésnek, mind a kollektív jólétnek.