Cirkuszt keresünk!

Cirkuszt keresünk!¶

Egy két bohóc beszámolója, akiknek elegük lett az NDK-ban való éldegélésből
Cirkuszt keresünk!

Streuselschnecke-től ...¶

Hogyan is kezdődött az egész cirkusz? Hát, ez szinte végtelen történet...

Uli imádta a friss fa illatát, asztalos lett, majd mint kézműves került a cirkuszba, és elkezdett zsonglőrködni. Kattrin nem tudott jobbat, színművészetet tanult. Uli visszatért Berlinbe, és egy ünnepségen akarta megmutatni tudását. Az izgalomtól azonban túl sokat ivott, és a labdák azt csináltak vele, amit akartak. Így ismerkedtünk meg, és Uli Kattrin zsonglőrtanára lett.

Ez 1980 februárjában történt, és hamarosan felfedeztük a közös hajlamunkat a humorra. Ősszel volt az első fellépésünk ULK néven. (Uli és Kattrin kezdőbetűiből)

De ez egyáltalán nem volt vicces, inkább kínos. De minden kezdet nehéz, mi pedig tovább gyakoroltunk: sztepp, zsonglőrködés, pantomim... Mivel az NDK-ban nem voltak workshopok, magán segítségre szorultunk.

1981 nyarán Kattrin befejezte a tanulmányait, és három évre diplomásként egy színházhoz kellett szerződnie. Így szólt a törvény, különben nem kapta volna meg a diplomáját. És diploma nélkül semmit sem ért az ember az NDK-ban. Ez azt jelenti: nem számít, ki milyen jó, vagy mit tud, állami diploma nélkül nem léphet fel, tehát nem dolgozhat a saját területén. Aki pedig nem dolgozik, az antiszociális, aki pedig antiszociális, azt börtönbe zárják.

De nem kell azt gondolnotok, hogy ettől megszűnt a saját kezdeményezés: éppen ellenkezőleg, mert a szükség szüli az ötleteket. Műtermekben, padlásokon, lakásokban tartanak felolvasásokat, kiállításokat, koncerteket, színházi előadásokat. Egyszerűen az utcán fellépni tilos, de mégis csinálják néhányan, bár magas pénzbírságra számíthatnak.

De most vissza hozzánk. Kattrin színházhoz ment, de fél év után egészségügyi okokból fel kellett bontani a diplomás szerződését. Visszajött Berlinbe, és mi egy gyermekeknek szóló bohóc műsort próbáltunk ki, kellékeket és a színpadunkat építettük.

Uli, amíg Kattrin a színházban dolgozott, kiképezte a kutyánkat, Catót (tiszta vérű angol agár). Cato lett a mi cirkuszi oroszlánunk.

Kattrin a Magistrátusnál kérte a fellépési engedélyét, amit a lezárt színművészeti tanulmányai révén probléma nélkül megkapott. Mivel Ulinak semmi ilyesmije nem volt felmutatni, valójában nem is léphetett volna fel. Így lett Kattrin "asszisztense". Az engedélyezési rendszer túlzott bürokratizmusa miatt ez nem tűnt fel.

Ugyanez történt Clemensszel is, aki a technikusunk lett. (Ő sajnos még mindig az útlevélre vár.) Clemensnek volt egy autója, nos, az autó talán túlzás: Herbertnek hívták, idősebb volt nálunk, és valójában teljesen rokkant volt. De hála Istennek, csak a hazautakon romlott el. Hűséges jármű volt. A tandemet minden vészhelyzetre magunkkal vittük, amíg el nem lopták.

Most a műsorunkat akartuk reklámozni. Ehhez tudnotok kell, hogy az NDK-ban nincsenek fénymásológépek. Nyomtatni sem lehet csak úgy. Először is államilag kellett volna engedélyeztetnünk a "Streuselschnecke Gyermekcirkusz" nevet. Ehhez sem volt kedvünk. Tehát mindent kézzel írtunk, és a kártyákat egy színes papír bohóccal ragasztottuk le. Fáradságos volt, de szórakoztató.

Rengeteg ajánlatot kaptunk, mivel a magunk módján egyedülállóak voltunk az NDK-ban, és egyszerűségünkkel, vidámságunkkal és játékosságunkkal alternatívát jelentettünk az államilag támogatott kínálattal szemben.

... Pusteblume-ig¶

Amikor egy évvel később megmutattuk a műsorunkat az Állami Koncert- és Vendégszolgálati Igazgatóságnak, hogy csoportos besorolást kapjunk, hogy Ulit is elismerjék Kattrin partnerének, a bizottság azt mondta, hogy a műsorunk nem tartalmaz pedagógiai értékeket.

Tehát semmit sem kaptunk, és tovább csempésztük magunkat, mindig tudva, hogy kiderülhet, hogy Uli valójában nem is léphet fel. (Két héttel az elutazásunk előtt derült ki.)

1983 nyarán, amikor egy egyházi békeünnepségen akartunk játszani, egy kulturális funkcionárius javasolta, hogy ezt ne tegyük, mert különben fellépési tilalmat kapnánk az egész NDK-ra.

Hasonló jellegű esetek egyre világosabbá tették számunkra, hogy munkánk és terveink lehetőségeinek határához értünk. Ezért rövid vagy hosszú távon el kellett hagynunk az NDK-t, és el is akartuk hagyni.

Március óta élünk itt. Éppen egy újabb gyermekműsort építünk fel. Már nem Streuselschnecke-nek hívnak minket, mivel ez a sütemény itt nem ismert, hanem "Pusteblume Gyermekcirkusz"-nak.

Mély álmunk, hogy néhány év múlva egy olyan cirkuszt alapítsunk, ahol kedves és vidám emberek vegyenek részt. De sajnos erre az álomra nincs pénzünk. Kár lenne, ha ezen múlna.

Ezért lenne jó, ha segítenétek megvalósítani ezt az álmot, és egy kis pénzt utalnátok az erre a célra létrehozott számlánkra:

Bankazonosító: 42060021
Volksbank Gelsenkirchen)
Számlaszám: 518.503.240
És ha csak egy márka is, mert a kis pénz is nagy cirkuszt csinál.

Nagyon köszönjük, és ha nagyobb érdeklődésetek van e projekt iránt, vagy szeretnétek valamit tudni a Pusteblume Gyermekcirkuszról, akkor írjatok ide:

Kattrin Kupke & Uli Zschau
Arminstr.10
4650 Gelsenkirchen
Tel.:0209/27 16 42

Tehát hamarosan, vagy nem.
*Kattrin & Uli